Kezdésre mintegy 5-6 ezer ember(ebbõl kb.3500 vendégszurkoló) gyûlt össze a Bozsik-Stadionban az évad utolsó fordulójában, a két örök rivális csapat mérkõzésén.
 Az összecsapás enyhe ferencvárosi mezõnyfölénnyel kezdõdött, a mieink túlságosan is a biztonságos védekezésre fektették a hangsúlyt. Ennek ellenére, az elsõ valamire való támadásunk után Mi szereztünk vezetést, egy mintaszerû, gyors kontra végén Csertõi beadását az eltiltását letöltõ Borgulya rúgta a vendégek kapujába.
A hazai táborban tomboló eufórikus hangulat sajnos csak öt percig tartott, ekkor ugyanis borzalmas esemény történt-a pályán. Csertõi Aurél húzta meg a jobb oldalon, mikor az õt üldözõ Mátyus becsúszási kísérlete a csatárt találta telibe. Pár másodperc múlva már csupa elkeseredett arcot lehetett látni a pályán és annak környékén. Igazi pánikhangulat lett úrrá, Csertõi bokája ugyanis hihetetlen módon visszabicsaklott, és a csatár üvöltve kért segítséget. Az eset után Csábi valósággal nekiment Mátyusnak. Hihetetlen, hogy egy volt kispesti labdarúgó hogyan tud ilyen iszonyú sérülést okozni volt csapattársának. Nem mondom, hogy szándékos volt az eset, de hogy iszonyú erõvel találta el a csatár lábát, az biztos. Erre pedig az sem lehet mentség, hogy esetleg leragadt Csertõi lába, hiszen a rúgás erõssége megmagyarázhatatlan. (Mint késõbb kiderült, a diagnózis:"komplett felsõ ugróizületi ficammal járó szárkapoccsont törés és belboka szalagszakadás".A csatár lábát még aznap este megoperálták, és várhatóan kb.4-5 hónap múlva állhat lábra, és jó fél év múlva kezdheti el az edzéseket.)
                                           JOBBULÁST, AURÉL!!! 
Ezekután érdemes volt nézni a kispesti játékosok arcát, a kétségbeesés és a fájdalom volt ráírva, a közönség hazai része pedig egy emberként kezdte el szidni a volt kispesti kedvencet. Nem ok nélkül...
A teljesen jogos kiállítás után sajnos nem látszott, hogy emberelõnyben játszunk, ami annak köszönhetõ, hogy a játékosok még hosszú percekig a történtek hatása alatt álltak.Közben Vezér Ádám mutatott be egy óriási bravúrt, de a félidõ hajrájában rosszul jött ki egy labdára, és ebbõl sajnos gólt kaptunk. A második 45 perc aztán változatos játékot hozott, elõbb a vendégek voltak aktívabbak, és sajnos gólt is lõttek, erre azonban Borgulya szép fejesével hamar sikerült válaszolni.A gólváltás után kiegyenlített játék mellett akár a gyõzelmet is megszerezhettük volna, Borgulya Pisti azonban nagy helyzetben mellé lõtt, két gólja viszont így is dícséretet érdemel.Szép visszatérés volt! Az utolsó pillanatokban még meghûlt bennünk a vér, de szerencsére megúsztuk, és így 2-2 lett a vége.
A látottakat összegezve elmondhatjuk, hogy a döntetlen reális, mi azért örülhetünk neki, mert a Csertõi sérülését követõen láthatóan megzavarodott egy kicsit a csapat, és nem tudta magát függetleníteni a történtektõl.(nem is lehet) A vendégek pedig azért örülhetnek az egy pontnak, mert emberhátrányban érték el.Egyébként a vendégek a már régóta ismert durva, sokszor alattomos játékukat tovább folytatták, a második félidõben Holló Ricsit is hordágyon kellett lehozni. Egy biztos, Mátyusból, a régi barátból örök ellenség lett Kispesten.Ami feltétlen pozitívum, az az, hogy a Vácon még förtelmesen viselkedõ szurkolók visszataláltak a csapathoz, és végig lelkesen buzdították a fiúkat.Ahogy kell.
  Ezzel véget ért a bajnokság õszi szezonja, a látottakat értékelje mindenki saját megítélése szerint, én azért felhívnám arra a figyelmet, hogy tavalyhoz képest egy Bárányos, egy Mátyus, egy Kovács Béla távozott a csapattól, és azok a játékosok alkotják az idegenbõl bravúrpontokat hozó csapat gerincét, akik tavaly a kiesés sorsára jutott Tiszakécske játékosai voltak.Rengeteg IDÕ, TÜRELEM, és BIZALOM kell ezeknek a fiatal játékosoknak, de megéri, mert lesz eredménye, van õket miért SZERETNI.Ami pedig az akarást, az elszántságot illeti, ha ez alapján adnák a pontokat, biztos vagyok benne, hogy újra bajnokcsapatunk lenne.
Végezetül szeretném megköszönni az összes JÁTÉKOSNAK, a VEZETÉSNEK, az EDZÕ(K)NEK, a munkát, a kitartást, és elsõsorban a kûzdõszellemet.És köszönöm MINDEN szurkolónak, akinek ezért a klubért dobog a szíve, köszönöm a játékosok nevében is a bizalmat, a szeretetet, köszönöm azoknak, akik valóban jóban-rosszban kitartanak a csapat mellett, és köszönöm azoknak, akik velem együtt hétrõl-hétre kimennek a stadionokba a csapat meccseire, bárhol is legyen az.Szerencsére még vannak ilyenek. És itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy elõre is BOLDOG KARÁCSONYT, ÉS SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNJAK  játékosnak, szurkolonak, egyszóval az egész KISPEST-CSALÁDNAK.
Találkozzunk jövõre, a BOZSIK-STADIONBAN.   HAJRÁ KISPEST!!! 
 

SZÉGYELLJÉTEK MAGATOKAT!!! Én, Mi, az a néhány 
IGAZI KISPEST-SZURKOLÓ mélységesen szégyelljük magunkat-miattatok.
Félreértés ne essék, ez a kritika NEM a 4-1-es vereséget szenvedo csapatnak szól.
Hanem azoknak a híres """""Kispest-szurkolóknak""""", akik a 30. percben 1-0-ás vezetésünknél nagy mellénnyel énekelték a "Kispest az életünk" címu dalt, majd 10 perccel késobb 1-2-nél LECIGÁNYOZTÁK SAJÁT!!!!!!!!!!! JÁTÉKOSAIKAT.
És ez még a legenyhébb (sajnos kórussá növo )"dallam " volt .A második félidore csak romlott a helyzet, pedig a csapat végigtámadta a játékrész jelentos részét! Ekkor már hallhatóvá vállt a 
11 HÜLYE - rigmus is!!!!!!!!!!
Pedig az igazság az, hogy 11- nél jóval több HÜLYE volt- a lelátón.
A második félidoben csak azon imátkoztam, nehogy a bal oldalról rúgjunk szögletet.
Sajnos rúgtunk. Félelmem beigazolódott, a szöglet elott 1 PERCCEL!!! beálló Szántót köpés- és szitok- áradat közepette pénzérme-eso fogadta. És ezt a fogadtatást nem a váci publikumtól kapta...
A vasárnapi sportban pedig döbbenten olvasom, hogy Gálhidi Gyuri kért elnézést a szurkolóktól a gyenge játék miatt!!! Óriási hiba volt, és ezúton 
KÉRÜNK ELNÉZÉST MI, A CSAPAT ÖSSZES JÁTÉKOSÁTÓL, ezért a megbocsájthatatlan viselkedésért.

Most pedig nézzük végre, mi is történt a pályán. Sajnos ismét nyuszi módjára kezdtünk, nagyon beálltunk, de egy gyors kontra utáni 11-esbol Mi szereztünk vezetést. Ezután ismét visszaálltunk, és egy távoli átlövés nyomán kiegyenlített a Vác, majd hamarosan a vezetést is megszerezte. A második félidore már egy egészen más felfogásban játszó Kispest jött ki, és bár ekkor már mi irányítottuk a játékot, mégis a Vác szerzett újabb gólokat. A harmadik gól egy fölösleges fault eredménye, és bár a 4 meccs óta mellozött Vezér Ádám kiütötte a büntetot,a védoink elaludtak,és a berobbanó váci játékos az üres kapuba továbbíthatott. Ezután már mindent egy lapra feltéve támadtunk, de ezen a napon semmi nem sikerült. Kapufát lottünk, számtalan helyzetet dolgoztunk ki, de egy kontra után mégis Mi kaptunk gólt.
Összességében elmondhatjuk, hogy a gólkülönbség mindenképpen túlzott, a második félidei játékunk alapján akár egy pontot is elhozhattunk volna. A játékosok hozzáállása mindenesetre PÉLDAÉRTÉKU, csúsztak, másztak, hajtottak, ezért is volt számomra érthetetlen a "dolgozzatok-rigmus".
Zárszóként annyit, hogy egy nagyon jó Váctól kaptunk ki, és hangsúlyozom,
LE A KALAPPAL a csapat hozzáállása elott. Ami kritikaként elmondható, az az, hogy miért csak akkor tudunk támadni és helyzeteket kialakítani, mikor már vesztésre állunk??? És ez sajnos nem csak erre a mérkozésre vonatkozik, hanem nagyon sok összecsapásra. Akkor meg már általában késo, hiszen nem is emlékszem, mikor nyertünk meg utoljára mérkozést vesztett állásból.
Remélem, néhányan olvassák ezt a cikket azok közül is, akiknek az eleje szól, és ha mégis éreznek valamit eziránt a Club iránt, akkor talán elgondolkodnak a dolgokon. Ha ez csak egy embernél is így történik, már megérte írni róla, ha pedig nem, akkor pedig végtelenül szomorúak lehetünk- mindannyian.

Nézzük, mi történt a Zte ellen. Sajnos nem sok jó. Az elsõ félidõben nem állt össze a csapatjáték, és bizony sokszor mi kényszerültünk kontrajátékra, mert a ZTE többet birtkolta a labdát. A félidõ végén sajnos meg is kaptuk a gólt, ami mint késõbb kiderült döntött a bajnoki pontokról. Pedig a második félidõben megvolt a lehetõség az egyenlítésre, hajtottak, küzdöttek a fiúk, (igaz ezzel szerencsére az elsõ játékrészben sem volt probléma) de a kapu elõtt mindig elbizonytalanodtunk, és bár számtalan helyzetet kidolgozva irányítottuk a játékot, a befejezés mindíg hibádzott, és szokás szerint a szerencsével is hadilábon álltunk. 5 perccel a vége elõtt minden remény elúszni látszott, mert a bíró egy ütközés után kiállította Csekét. A kiállításról annyit ,hogy lehet, hogy Cseke volt a szabálytalan, az is igaz, hogy a labda már nem volt ott, az viszont biztos, hogy egy meccsen legalább 4-5 ilyen "tekintély-parancsoló" megmozdulás van,amire még sárgát sem szoktak adni, nemhogy egybõl pirosat. Ennek ellenére sikerülhetett volna az egyenlítés,ha a játékvezetõ megadja a nyilvanvaló 11-est. Ehelyett azonban szabadrúgás kifelé, Siposnak pedig sárga lap. Ekkor már izzott a levegõ a pályán és nézõtéren egyaránt. Sejthetõ volt, hogy nem fog botrány nélkül elmúlni az utolsó néhány perc. És hogy ez tényleg így lett, az egy újabb piros lapnak köszönhetõ.Várható volt, hogy az amúgy sem túl nyugodt alaptermészetû Farkas Bandi a történtek hatására elveszíti a fejét. Sajnos ez beigazolódott és egy ütést követõen, ahogy az lenni szokott, a sértett fél alaposan rájátszott a történtekre, és ezzel meggyõzte a bírót,hogy újra nyúljon a piros kártyához. Ekkor már néhány fanatikusban elszakadt a cérna, egyikük a menekülõkapu benyomása után egyenesen a bírónak rontott, és heves szitokáradat közepette elkezdte lökdösni a bírót. Ki tudja, mi lett volna a dolog vége, ha a játékosok nem térítik jobb belátásra az illetõt. Eközben a Red Boys egyik ismert alakjának köszönhetõen megcsodálhattuk a Nimes elleni meccsrõl már jól ismert "szögletzászló-hajító" mutatványt, majd a srácok, mint akik jól végezték dolgukat, visszasétáltak a szektorba. Egy ilyen akció általában elítélendõ, de azt hiszem,most érthetõ a szurkolói reakció, mert szerintem példátlan az, amit a bírók sorozatban mûvelnek velünk. Nem telik el úgy mérkõzés, hogy legalább 1-2 kapitális hibát el ne követnének a kárunkra. (Meg nem adott 11-esek, kiállítások, szinte minden mérkõzésen. Hazai pályán már másodszor kell 9 emberrel befejeznünk a mérkõzést.) Azt csak remélhetjük, hogy az incidens miatt nem kell a klubnak zárt kapuk mögötti meccsel bûnhõdnie. Összességében elmondható, hogy bár nem játszottunk jól, a második félidei játékunk alapján legalább az egyik pontra rászolgáltunk volna, de a már említett okok miatt sajnos ez elmaradt, és így szomorúan ballagott haza a Bozsik-Stadion mindössze 2000 fõnyi közönsége, már aki nem maradt a Stadionban a bírón elégtételt venni. (A zalai Blue Armada mintegy 50 fõvel képviseltette magát.) 

Következõ utunk Vácra vezet majd, amely tán még a gyõri kirándulásnál is nehezebb lesz, de reméljük, ugyanolyan boldogan térhetünk majd haza. Remélem, TI IS OTT LESZTEK. Vácott hagyományosan nagy létszámban szoktunk megjelenni, várhatóan most sem lesz ez másként. Szervezett utazásról egyelõre nem tudok beszámolni, de valószínûsíthetõ, hogy a 4 órás kezdés miatt egy 2 óra körüli vonattal vágunk neki az útnak. Itt, Leslie honlapján, ha õ is úgy akarja, 1 hét múlva találkozhatunk újra, remélem így lesz és egy sokkal jobb hangvételû beszámolót olvashattok a jövõ héten, addig is várom észrevételeiteket a fenti címre a beszámolóval kapcsolatban.  Üdv mindenkinek, GYERTEK VÁCRA, A KISPESTÉRT. 
 

1.Ford.  1998.Júl.24.

Videoton-Kispest-H.F.C.   0-1

Nagy izgalommal készült a többszáz fõs Kispest-tábor
az évad nyitómérkõzésére.Túl sok ok nem volt a túlzott
optimizmusra,hiszen az ezt megelõzõ bajnokságban vidéken mindössze
egyetlen pont megszerzésére volt képes a csapat.
Ennek ellenére a vendégszektor összes "lakója" bízott a sikerben,ami
nem is maradt el,jó játékkal és Borgulya Pisti 11-es
góljával(az új bajnokság elsõ találatával) elhoztuk a három pontot.
A meccs lefújását követõen a csapat megköszönte a szurkolást,
Borgulya pedig mosolyogva mutatta az egyes számot,arra utalván,
hogy a csapat vezeti a bajnoki táblázatot.

2.ford.  1998.Júl.31.

Kispest-H.F.C.-Nyiregyháza  4-3

Az elsõ hazai mérkõzés.Az idegenbeli bravúr után természetesen
csak a gyõzelem elfogadható.A vendéggárda némi meglepetésre próbált
támadólag fellépni,nem csupán a kontrákra hagyatkoztak.
De szerencsére a mieink sem tétlenkedtek és változatos,gólokban gazdag
mérkõzésen gyõztünk.A vendégek becsületére legyen mondva,hogy egy
percig sem adták fel,amikor feljöttek 4-3-ra,némi izgalmat is okoztak,
de egyenliteniük szerencsére már nem sikerült.Ez a találkozó
egyébként azon ritka meccsek közé tartozott,amikor nem kellett
tartani a két szurkolótábor összecsapásától,hiszen hosszú idõ óta
tartó baráti kapcsolat jellemzi a két tábort.(A Bvsc elleni MK-döntõn
például több tucat Nyírségi szurkolt a helyszínen a Kispestnek.)

3.ford.  1998.Aug.08.

Dunaferr-Kispest-H.F.C.  2-1

Az elsõ két fordulóban bezsebelt 6 pont megtette hatását,es Újvárosba
már több mint 1000(!!!) kispesti zarándokolt el.A vendégszektor
megtelítése nem csak a hazaiakat,de minket is meglepett,kellemes
csalódás volt!Szurkolásban nem is volt hiány,amit a csapat azzal
próbált meghálálni,hogy nem az idegenben sajnos sokszor látható
bunkerfutballt játszotta,hanem nyílt sisakkal,ugyanakkor viszont
nem ész nélkül,szervezetten futballozott.Hogy mégis vereség lett
a vége,az elsõsorban Szarka játékvezetõnek "köszönhetõ",akinek
az ítéletein a mellettünk lévõ szektorban elhelyezkedõ hazaiak is
csak mosolyogtak...Csak két tévedése a sok közül:egy meg nem adott,
nyilvánvaló büntetõ nekünk,és az ellenfél javára megítélt
nevetséges 11-es.És hogy ezt nem csak a szurkolók látták így,arra
példa az a mondat,melyet Vezér Ádam(aki ellen a büntetõt befújták)
mondott a meccs végén,mikor a csapat kijött megköszönni a szurkolást:
"Hozzá sem értem,a bíró legalább 40 méterrõl fújta be,hihetetlen."
A lényeg:nem érdemeltünk vereséget,az egyik pontot teljesen
megérdemeltük volna.Érdekesség,hogy az ellenfél irányába az egyetlen
igazi negatív megnyilvánulás Varga Zoltán ellen történt,aki a
helyzetet tovább forrósítva hevesen mutogatott a vendégszektor felé.

4.Ford.  1998.Aug.15.

Kispest-H.F.C.-Vasas  0-4

Nagy várakozás elõzte meg a rangadót,amely az eredményt tekintve sajnos
elmaradt a várva várt nagy csatától.Lehetne itt kifogásokat keresni,
mert példaul a jatekvezetõ ismételten fínoman fogalmazva nem velünk volt,
de az az igazság hogy egy nagyon jó Vasastól kaptunk ki.A gólkülönbség
azonban túlzott,nem érdemeltünk ilyen"zakót".Azt,hogy az eredmény nem
lett szorosabb,elsõsorban a vendégek fantasztikus formában védõ kapusuknak
köszönhették,aki egyszerûen"lehúzta a rolót".Az eredmény ellenére tehát
a csapatnak nem kellett szégyenkeznie,ezt érezte a hazai publikum is,
aki értékelte a csapat kûzdõszellemét,akarását es a 0-4 ellenére
magához hívta a letört játékosokat,jópáran a játéktérre is berohantak
vígasztalni a fiúkat,igaz néhányan(ha már ott jártak),a pályán
keresztül támadták meg a vendég-tábort.Mindenesetre a szurkolók
bebizonyították,hogy továbbra is bíznak a csapatban.Egy pártatlan
vélemény a meccs után,Ifj.Bene Ferenctõl,a Dorog csatárától:
"Ilyen közönséget még soha nem láttam,sokszor nem tudtam róluk levenni
a szemem,hihetetlen,hogy egy tábor 0-4-nél is egy perc szünet nélkül
bíztassa kedvenceit.Minden elismerésem a Honvéd szurkolóié."

5.Ford.  1998.Aug.22.

Diósgyõr-Kispest-H.F.C.  0-0

A Vasas elleni 0-4 és a várható balhé miatt csupán70-80 fõvárosi foglalt
helyet a vendégszektorban.Féltettük a csapatot ettõl a meccstõl,hiszen
Diósgyõrött egyetlen csapatnak sem könnyû a helyzete.
Mintegy 18-20 ezer ember gyûlt össze a kezdésre.Ahogy várni lehetett,
hazai rohamokkal kezdõdött az összecsapás,de érezhetõ volt,hogy ha az elsõ
félidõt sikerül kapott gól nélkül kihúzni,akkor várhatóan idegesek
lesznek a diósgyõriek.A hõsies védekezésnek és valljuk meg,néha
a szerencsének is köszönhetõen sikerült az egész mérkõzést kihúzni,
igaz a góllövésre nem volt túl sok lehetõségünk.Ennek ellenére a
vendégszektor minden tagja elégedett volt az eredménnyel,nem úgy a
hazai szurkolók,akik a második félidõben a kerítés teherbírását tesztelve
megpróbáltak közelebb férkõzni hozzánk,amibõl végül semmi nem lett.

6.Ford.  1998.Aug.29.

Haladás-Kispest-H.F.C.  0-2

Egy újabb vidéki túra,ezuttal egy baráti szurkolótáborhoz,a
szombathelyiekhez.A Diósgyõri pontszerzésbõl kiindulva bizakodó hangulatban
vártuk a meccset,amely végül a csapat remek helyzetkihasználásának
köszönhetõen gyõzelemmel végzõdött.A csapat jól szervezett védelemmel,
kontrákra játszva tulajdonképpen két helyzetbõl két gólt rúgott.
Ilyenkor jó,hogy gólra játszák a futballt!A meccs lefújása után
természetesen ismét együtt ünnepeltünk a játékosokkal és a hazaút
is igen jó hangulatban telt el.

7.Ford.  1998.Szept.12.

Kispest-H.F.C.-III.Ker. 2-0

Nehéz errõl a meccsrõl mit írni,kevés nézõ elõtt,nem túl színvonalas
találkozón a kötelezõ gyõzelem reményében lépett pályára a csapat,
a gyengécske,de lelkes Óbudaiak ellen.Elég egyhangú,monoton volt a mérkõzés,
a 11 emberrel bekkelõ vendégek felállt védelme ellen nehezen sikerült
megtalálni az ellenszert,és bár nem játszottunk jól,de azért több
száz százalékos ziccert is sikerült kialakítani,melyekbõl kettõ góllal
végzõdött,és így megszületett a kötelezõ gyõzelem.

8.Ford.  1998.Szept.19.

Mtk-Kispest-H.F.C.  3-0

Rangadó a Hungária-körúton,és bár papíron nem mi voltunk a mérkõzés
esélyesei,ennek ellenére a stadiont elárasztotta a "kispesti áradat".
A vendégszektoron kívül a tribünnel szemközti rész is tele volt
piros-fekete szimpatizánsokkal.A várakozásnak megfelelõen a hazaiak
léptek fel támadólag,a mieink elõtt sajnos igen kevés gólszerzési
lehetõség kínálkozott.A védelemmel azonban hosszú idõn keresztül nem
volt gond,az elsõ játékrészben gyakorlatilag hiba nélkül játszott
a hátsó alakzat,de sajnos várható volt,hogy az Mtk ellen nem lehet
kibekkelni egy meccset.A második félidõben még ritkábbak lettek a
vendég próbálkozások,az utolsó percben kapott góllal pedig egy szoros
eredmény helyett irreális eredmény született,hiába támadtak
a 90-bõl kb.75-80 percet a hazaiak,a végeredmény túlzott.
A vereség ellenére a vendégtábor ismét magához hívta a csapatot,a
lelkesedés és kûzdeni tudás jutalmaként.

9.Ford.  1998.Szept.26.

Kispest-H.F.C.-Gázszer  1-3

A kilencedik fordulóban egy rendkívül szervezetten és okosan futballozó
Gázszert láttunk vendégül.Ami a végeredményt illeti,sajnos túlságosan
is udvariasak voltunk a vendégekkel szemben.Akik nem látták a mérkõzést,
azok nyílván azt gondolják,hogy a mi rendkívül gyenge játékunknak
köszönhetõ a többség által váratlan vereség.Aki viszont látta a meccset,
az tudja,hogy egy rendkívül jó Gázszertõl szenvedtünk vereséget.
Igaz,hogy játékosaink nem futballoztak csúcsformában,sok labdáról
lemaradtunk,álmosan,sok hibával játszottak a fiúk,de a vereség fõ oka
mégsem ez,hanem a remek napot kifogó vendégcsapat meglepõen jó játéka.

10.Ford.  1998.Okt.3.

Siófok-Kispest-H.F.C.  1-1

Úgy látszik,a kispesti szurkolóknak soha nem adatik meg az,hogy
nyáron,jó idõben,fürdõzéssel egybekötve látogassanak a Balaton partjára.
Sokan megkérdõjelezték e miatt a sorsolás tisztaságát,arra hivatkozva,
hogy elég furcsa,hogy az újpestiek például kivétel nélkül mindig
nyáron,tûzõ napsütésben látogatnak Siófokra.Hát,tényleg furcsa...
De ezt leszámítva is már évek óta mindig szörnyen rossz a csapat
sorsolása,hogy ez véletlen-e,döntse el mindenki maga...
Áttérve a mérkõzésre,a hideg idõ ellenére mintegy 2-300 vendégszurkoló
gyûlt össze a kezdésre,annak ellenére,hogy az utolsó két fordulóban
pont nélkül maradt a csapat.Számunkra nagyon jól kezdõdött a mérkõzés,
futószalagon jöttek a kispesti támadások,és már akár az elsõ fél órában
el lehetett volna dönteni a mérkõzést,ha mondjuk csak fele olyan jó
lett volna a helyzetkihasználásunk,mint például Szombathelyen.
De a befejezésekkel(egy kivételével) rendre gondok voltak,ellenben
a hazaiak tulajdonképpen egy helyzetet alakítottak ki,de azt berúgták.
A második félidõre jóval kiegyenlítettebb lett a játék,ekkor már
mindkét oldalon futószalagon követték egymást a helyzetek,és bizony
sokszor csak Vezér kapusnak volt köszönhetõ,hogy maradt az igazságosnak
mondható döntetlen.Mindenesetre ha az elején egy kicsit jobban figyeltünk
volna...Ami biztos,Szarka játékvezetõ az újvárosi meccs után ismét
bebizonyította,hogy nem kedvel minket...

11.Ford.  1998.Okt.17.

Kispest-H.F.C.-Bvsc  1-5

Minden vereség fájó,de ez az egész bajnokság leghihetetlenebb veresége volt,
az egész magyar JÁTÉKVEZETÉS totális CSÕDJE.És ez nem csupán kifogás
keresése a megalázó vereségre,mert egy szót nem szólhattunk volna,ha
mondjuk 2-1-re kikapunk.Ez így is igen kínos lett volna a 10 fordulón
keresztül nyeretlen vasutasokkal szemben.A csapat szenvedett,az elsõ
félidõben kritikán alul játszott,ismétlem tehát,senki sem szólhatott
volna egy szót sem,ha normális körülmények között veszít a csapat.
De ezen a mérkõzésen a játékvezetõ "megkoronázta" a birók egész évi
teljesítményét,melyeket hétrõl-hétre szenvedtünk el a csapatot érõ
sorozatos bírói hibák miatt.Persze,ha egy bíró ide is-oda is téved,
az benne van a pakliban,de hogy mindig csak egy oldalra,az már egy kicsit
sok.Szóval eddig sem lehettünk megelégedve a jatékvezetéssel,
de amit Hanacsek Attila mûvelt,olyan nyilvánvaló CSALÁST én még nem láttam.
És hogy ez nem csak az én egyéni véleményem,arra bizonyíték az,hogy a
meccs lefújásakor a 3000 emberbõl egyetlen egy sem az 5-1-es vereséggel
levonuló csapat játekosait kritizálta,hanem az egész stadion(!!!), a
B-középtõl a tribünig,a 8 éves kisfiútól kezdve a 70 éves bácsiig,
mindenki kórusban szidta a bírót.És ha még ez sem elég,akkor leírom,
mi történt kb.30 perccel a lefújás után:több tucat feldühödött hazai
szimpatizáns várta a klubház bejáratánál a játékvezetõt,amikor megjelent
az ajtóban Kiss István a Bvsc(!!!) csatára.Senki nem bántotta,egy rossz
szót sem szólt hozzá senki.Õ találkozott egy ismerõsével,és a következõt
mondta neki:"hihetetlen amiket fújt,már fogtuk a hasunkat a röhögéstõl."
Ezt a mondatot rajtam kívül legalább 15-20 ember hallotta!
És hogy miért fogták a zúglóiak a hasukat a röhögéstõl? Nos,minden a második
félidõben kezdõdött,amikor 0-2-nél rúgtunk egy gólt,majd az egyenlítés
reményében óriási lendülettel kezdett támadni a csapat.Ekkor a "spori"
nyilván úgy gondolta,kezd veszélyessé válni a helyzet,es eldöntötte a
mérkõzést.Csak a legnagyobb fordított ítéletei(szándékosan nem használom
a tévedés szót):piros lap egy teljesen ártatlan szituációban,amibõl
egy meccsen kb. 20 van,és még sima szabadrúgást sem szoktak érte adni,
ráadásul úgy,hogy a kiállított Csekének még lapja sem volt!
Ezt követõen egy teljesen nyilvánvaló 11-es,melyet nem hogy nem adott meg,
de még a kispesti játékosnak adott sárga lapot.Mindeközben számtalanszor
megállította az akciónkat lesállásra hivatkozva,holott a védõ vagy
két méterrel beljebb állt.Ekkor már forrott a levegõ mind a pályán,mind
a nezõtéren,nem is csoda,hogy az egyébként sem nyugodt alaptermészetû
Farkas Bandinál elszakadt a cérna,és tett egy könyöklõ mozdulatot az
Õt ráncigáló zúglói játékos felé.Nem érte el az arcát,de a vendégek
játékosa természetesen rendesen rájátszott az esetre,melyet Hanacsek
(most már senkit sem meglepõ módon)"megevett",és Farkast is leküldte a
pályáról.Ekkor a játékosok kínjukban már nevettek a bírón,egy kézlegyintés
kíséretében.Még egy furcsa adat:miközben egész meccsen durván,sok
szabálytalansággal futballozott a vendég gárda,õk kaptak 2 vagy 3 sárgát,
a sokkal sportszerûbb kispesti játékosok pedig 6 sárgával és 9 emberrel
fejezték be az összecsapást,szemben a vendégek 12 játékosával.
De ez még mindig nem volt elég,a lefújást követõen szinte mindenki a
játékoskijáróhoz vette az irányt,így igen sokan láthattuk,ahogy a
levonuló játékvezetõ szabályosan beleröhög a szurkolók arcába.
No comment...

12.Ford.  1998.Okt.24.

Dvsc-Kispest-H.F.C.  0-2

Mintegy 200 fõnyi kispesti sereg indult útnak ezen az õszi napon
a cívisvárosba.A stadionban meglepõen kevés hazai szurkoló foglalt
helyet,valószínûleg csapatuk nem túl acélos szereplésének köszönhetõen.
A várt hazai rohamok elmaradtak a mérkõzés elején,sõt,mint késõbb kiderült
szerencsére nem csak az elején.Csapatunk rendkívül jól megszervezett
védelem mellett nagyon fegyelmezetten játszott,és bár kontrára rendezkedett
be az együttes,mégsem beszélhettünk nyomasztó hazai fölényrõl,sõt
a kispesti kontrák több veszélyt rejtettek magukban,mint a hazai
próbálkozások.A vezetõ gól megszerzése után a hazaiak játéka kapkodóvá
vált,ami szintén a mi malmunkra hajtotta a vízet,ennek eredményeként
sikerült tovább növelni az elõnyt,és végül egy meglepõen sima meccsen
zsebeltük be a három pontot úgy,hogy a debreceni csapat tulajdonképpen
igazi helyzetet sem tudott kidolgozni,ezért teljesen megérdemelt a
kétgólos vendéggyõzelem.Egy újabb sikeres túra,egy újabb idegenbeli
gyõzelem,csak így tovább!

13.Ford.  1998.Okt.31.

Kispest-H.F.C.-Újpest  2-3

Vajon kinek hoz szerencsét a 13.forduló,a nagy derby?Ez foglalkoztatta
a mérkõzés elõtt mindkét szurkolótábort.Rangadóhoz méltó iramban
kezdõdött az összecsapás-nem csak a pályán...Míg a két tábor tagjai
egymással voltak elfoglalva,addig a játékosok nagy taktikai harcot
vívtak a pályán.A vendégek enyhe mezõnyfölényben játszottak,es kapura is
veszélyesebbek voltak,de a gyors kispesti ellentámadások is sokszor
góllal kecsegtettek.A vezetést mégis a vendégek szerezték meg egy
bõdületesen eltalált lövéssel,sõt egy újabb góllal nyilván már
lefutottnak tekintették a mérkõzést,nem úgy mint a mieink,akik
két perc alatt egalizálták az eredményt.A csapatának eddig is (még 0-2-nél
is)jóval nagyobb bíztatást adó hazai publikum ekkor extázisban
tombolt,fantasztikus volt a hangulat,Csertõi egyenlítõ gólja után
a játékosok a futópályán elhelyezkedõ,rendezõnek öltöztetett szurkolókhoz
rohantak ünnepelni.Sajnos korai volt az öröm,mert ezután ismét érthetetlenül
visszaállt a csapat és ez,ahogy lenni szokott megbosszulta magát,a lilák
nem kis szerencséjüknek köszönhetik a három pontot.Mindenesetre a csapat
ismét jelesre vizsgázott kûzdenitudásból,akarásból,melynek eredményeként
a közönség a vesztes meccs ellenére kihívta a játékosokat egy pacsira,
ezzel is bizonyítva,hogy akár mi az eredmény,ha a tûz megvan a játékosokban,
ha kûzd a csapat,akkor türelmesebbek a szurkolók is.Említést érdemel még
a második félidõ elején a hazaiak által bemutatott egész szektoros
koreográfia,mely Magyarország elsõ ultracsoportjának,az Ultra'Red Boys-nak
a 10."születésnapjára" készült.Mindeközben a kerítésre a következõ
szöveg került ki:"10 éve kezdõdött,mindörökké tart." Mit lehet erre mondani,
úgy legyen!Boldog szülinapot,es örök életet,U.R.B.!!!Itt egyébként
érdemes még kitérni arra,hogy az örök rivális újpesti szurkolókat valósággal
leszurkolták a hazai ultrák,a második játékrészben a folyamatos szurkoláshoz
egy pirotechnikai bemutató is társult,amely tovább növelte a kispesti
ultrák tevékenységének értékét.

14.Ford.  1998.Nov.7.

Eto F.C.-Kispest-H.F.C.  2-2

Nagyon nehéz összecsapás elé nézett a csapat a jelenleg talán legjobb
vidéki csapat otthonában.Az igen magas számban megjelenõ kispesti
szurkolók mindegyike boldogan kiegyezett volna a mérkõzés elõtt a tavalyi
0-0-ás döntetlennel.A mérkõzés hazai mezõnyfölénnyel indult,a mieink
kontrajátékra rendezkedtek be,hiányzott azonban a gyorsaság,a lendület
az ellentámadásokból,és mivel a középpályán sok volt a húzogatás,az oldalra
játék,így a gyõriek mindig visszaértek védekezni.Várható volt,hogy a
hazai mezõnyfölény elõbb-utóbb gólt eredményez,sajnos a félelmünk
beigazolódott,amikor pedig kettõre nõtt a hátrány,akkor minden veszni
látszott.Méginkább nehézzé vált a helyzet,mikor Borgulya Pisti
szabadrúgás-gólját érvénytelenítette a bíro,mire Borgulya heves reklamálásba
kezdett,Bede pedig egybõl kiállította.Ezután csapattársai fogták le a
felbõszült csatárt,aki kishíján nekiment a bírónak.És amikor már minden
veszni látszott,akkor jött az a csodálatos utolsó öt perc,es Gálhidi
edzõ talán legnagyobb húzása,amikor a 85.percben pályára küldte
Catalian Azoiteit.Néhány másodperccel késõbb egy kezezésért megítélt
büntetõt lõtt a kapuba Azoitei,ez volt az elsõ labdaérintése a mérkõzésen.
A vendégtábor ennek hatására belekezdett az ilyenkor szokásos
"Mindent bele" rigmusba,de igazán sok eselyt senki nem látott az
egyenlítésre egyrészt a nagyon kevés idõ,másrészt az emberhátrány miatt,és
azért is,mert a csapat az elsõ 85 percben nem igazán veszélyeztette a
hazai kaput.A fiúk azonban mindent egy lapra feltettek,es a hallatlan
lelkesedés meghozta az eredményt,90.percben Dubecz beívelését
Azoitei csukafejessel küldte a kapuba.Mondani sem kell,ekkor elszabadult
a pokol,a vendégszektor majd'felrobbant az örömtõl,a szurkolók extázisban,
félmeztelenre vetkõzve tombolták végig a hátralévõ másodperceket.A korai
öröm kishíján megbosszulta magát,de a gyõri játékos a 92.percben,10 méterrõl
üres kapura fölé lõtt...A lefújás pillanatában Budapestig hallatszottak
a legördülõ kövek,a hazaiak pedig nem hitték el,hogy nem nyerték meg
a meccset,de ez már legyen az õ bajuk...A játékosok a szokásosnál is
boldogabban jöttek ki megköszönni a fergeteges szurkolást,
Gabala Krisztián pedig a vállán hozta a fõhõst,Catalian Azoiteit.
Ezután hátra volt még az igazi csattanó,a közönség kívánságára
Gálhidi Gyuri is a tábor elé kocogott és együtt ünnepelt a szurkolókkal.